A skacokkal beszéltük, hogy Nyíregyen össze kén röfögni és meginni több láda sört. Igy is lett, júli 13-ra esett az indulás időpontja. A péntek 13 be is jött nekem: itthon hagytam az utazási kedvezményre jogosító papíromat.
A vonat indulása előtt 2 perccel Csöves is befutott (szó szerint). Az állomáson vártak ránk, ahonnan kocsival mentünk Trafóékhoz. Ott dőlt el a buli sorsa. Szalonnasütést szavaztunk meg. A meghívók nem bízták a véletlenre és ötőnknek egy sört hűtöttek be. Nyilván tovább kellett álljunk. ;).
Eljövetkor Zecsa is csatlakozott hozzánk, bevásároltunk a boltban, majd irány a Bújtos-tó. Ott el is kezdtük a sütést, agy két ember, mivel két nyárs volt. Kezdtünk már nagyon éhesek lenni és a nyers szalonnát toltuk arcunkba. De lett sült szalonna és zsíroskenyér is.
Onnan vissza Trafóékhoz, ott mindenki rárontott a zuhanyra, szóval az is idő volt, de elindultunk. A tónál találkoztunk Jacksonnal, aki felajánlotta, hogy a tesójának a kocsmájában foglal nekünk egy asztalt.
Olyan 50 m után viszont találtunk egy kocsmát, és jól elfáradt emberekhez méltóen fogyasztottunk is két kört. A kocsma egyébként a temetővel átellenben volt, mondta Zsesza, hogy szlogen volt nyitáskor: "Jobb itt, mint szemben!" :D.
Megjött Mengele is, vele is ittunk, szégyent nem vallottunk. Ahogy telt az idő, egyre jobban a hormonok játékát éreztük, menni akartunk zenés-táncos buliba. Tudtak ezek valaki dizsi-féléről, de mire odaértünk, addigra üres volt. Nem teljesen, mert volt három nő még ott (fiatalkák), meg egy fiatal gyerek, aki apaorozslánként védte a két lányt, akivel volt.
Vissza a szállásra, ahol várakoztunk a házigazdára, mert csak nála volt kulcs. Ekkorra már kezdett pirkadni, kinéztem, hogy az alső vonat mikor is megy. Csövessel haza is lovagoltunk vele.
Az este pikáns részei nem kerültek elmesélésre!